Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility) egy olyan rendszer, amelyben a termékek gyártói felelősséget vállalnak az általuk előállított termékek hulladékkezeléséért azok teljes életciklusa során. Ez azért fontos, mert a nem megfelelően kezelt hulladék jelentős terhet ró a környezetre, miközben a természetes erőforrások is kimerülnek.

Az Európai Unió célja, hogy minél több hulladék hasznosuljon újra, így támogatva a körforgásos gazdaság megvalósulását, amelyben a hulladék másodlagos nyersanyagként tér vissza az ipari termelésbe. Magyarországon 2023. július 1-jétől a MOHU, MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság, felelős az EPR rendszer hatálya alá tartozó termékekből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, szállításáért, előkezeléséért, kereskedelméért és további kezelésre való átadásáért.

Minden olyan vállalkozás, amely a körforgásos termék gyártója vagy az, aki Magyarországon elsőként forgalomba hozza a terméket, felelős a díjfizetésért. Ha a terméket nem Magyarországon állítják elő, akkor az a személy vagy vállalkozás minősül forgalomba hozónak, aki az adott terméket gazdasági tevékenysége során az országban először értékesíti.

Forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi átadása, a külföldről belföldre történő értékesítés elektronikus úton, valamint a termék saját célú felhasználása. Továbbá a termék adóraktárból vagy termékdíj raktárból történő belföldi kivétele is ide tartozik.

2023. július 1-től az alábbi körforgásos termékek gyártóira vonatkozik a regisztrációs és díjfizetési kötelezettség:

Az EPR rendszer a környezetvédelmi termékdíjjal párhuzamosan került bevezetésre, és bár összefüggnek, nem azonosak. Vannak termékek, amelyek csak a környezetvédelmi termékdíj alá tartoznak (pl. egyéb kőolaj- és műanyagtermékek), vannak, amelyek kizárólag EPR díj kötelesek (pl. sütőolaj, textíliák és fabútorok). Ezen kívül vannak olyan termékek is, amelyek mindkét díjat megkövetelik (pl. elektromos berendezések, gumiabroncsok). A termékdíjat a NAV felé kell rendezni, míg az EPR díjat kettős nyilvántartás alapján kezelik. Az EPR rendelet bevezetésével a környezetvédelmi termékdíj nem szűnik meg, azonban elveszíti hulladékgazdálkodási forrásteremtő funkcióját, mivel ezt a feladatot a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer veszi át. Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj továbbra is működik keresletszabályozó eszközként.

Az EPR rendelet bevezetése után kérdésessé vált a termékdíj jövője, mivel a jelenlegi bevételek alig fedezik a hatósági költségeket. A termékdíj fenntartása nem szolgálhatja az EPR céljait, különösen a legújabb hulladékgazdálkodási rendszer, a Kötelező Visszaváltási Rendszer (DRS) bevezetésével. 2025.01.01-től a termékdíjat kivezetik a legtöbb anyagáramra, így csak az EPR díj marad.

Az EPR díjak jelentősen magasabbak a környezetvédelmi termékdíj mértékeknél. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendelete határozza meg, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján. Az EPR díját kilogrammra vetítve számolják ki, és mértéke a termék környezetterhelésével arányos. Minden EPR díj köteles terméknél meg van határozva, hogy 1 kg termék után mennyi díjat kell fizetni.

Az EPR díj nem befizetése súlyos következményekkel járhat, mivel a jogszabály lehetővé teszi a termék forgalmazásának blokkolását szankciók kivetésével a nem fizető vállalkozások esetében. A hatóságok, mint a hulladékgazdálkodási hatóság és a NAV, együttműködnek az adatok cseréjében, így hatékonyan ellenőrizhetik a kötelezettségek teljesítését. A MOHU, bár nem hatóság, kérhet NAV ellenőröket a feladatok ellátására, így elkerülhetetlen, hogy az EPR rendszer követelményeit betartsák a gazdálkodók.